Sokan közülünk nem tudják pontosan megkülönböztetni ezt a három fogalmat.
Bár mindegyik vírusfertőzés, a légutak nyálkahártyájában elszaporodó vírusok okozzák, azonban míg a megfázásként is emlegetett nátha esetében a betegség leginkább az orrüreget érinti, addig az influenzánál általában az egész légzőrendszer megbetegszik.
A nátha és az influenza megjelenése tudatunkban a hideg időhöz kapcsolódik, de ezek nem feltétlenül járnak együtt. A megfázást okozhatja a hideg levegő hosszan tartó belélegzése és az időjáráshoz képest az alulöltözöttség miatti meghűlés, de lehet tartós szellemi és fizikai túlterheltség következménye is. Az influenzavírusoknak pedig épp nem a metszően hideg, mint inkább a nedves, párás, esetleg fagyponthoz közeli hőmérséklet kedvez leginkább: jellemző módon egy-egy influenzajárvány szürke, nyálkás időszakok után indul útjára.
Bár a kórokozók sokfélék, a tünetek minden megfázásnál, illetve influenzánál közel azonosak. A nátha első fázisában enyhe kaparó, csiklandozó érzés jelentkezik a torokban és száraz, csípő, viszkető érzés az orrban. Az orr nyálkahártyája megduzzad, és váladékot termel. Gyakran tüsszentünk. Fáradtság, gyengeség, fejfájás és láz is felléphet. Szorosabb értelemben az orrnyálkahártya heveny gyulladását nevezzük náthának − orvosi nevén rinitisz akutának −, amelynek vezető tünete a híg, vizes jellegű orrfolyás. Az enyhe torokfájás jelzi, hogy torkunk nyálkahártyáján át vírusok hatolnak be a szervezetünkbe, hogy ott szaporodjanak és szétterjedjenek a testünkben. Az orrunk eldugulása is vészjelzés: a vírusok az orrunk nyálkahártyáján támadásba lendültek. Miközben a nyálkahártya védekezik, több váladékot termel, hogy eltávolítsa a hívatlan vendégeket. Ám a nyálkahártya csillószőrei már nem tudják teljesíteni a feladatukat, az orrnyálkahártya megduzzad, ráadásul a melléküregek átjárhatóságát is blokkolja. Sem a levegő nem tud behatolni a nedves járatokba, sem a váladék nem tud távozni − pang, ezzel optimális közeget biztosít a kórokozók szaporodásának.
